2006. máj. 21.


VESZÉLYES ÁRU RAKTÁRLOGISZTIKA

IBC konténert szeretne vásárolni olcsón, ingyenes kiszállítással? Kattintson ide!!

(Ha más típusú tartályt szeretne akkor is kattintson ide!!!)

Egyesek szerint a veszélyes áru raktárlogisztika jó üzlet, mások úgy vélik, hogy túl keskeny a

pálya és igen nagy invesztíciót igényel. Mindenestre tény, hogy Európa szerte „gomba” mód

szaporodnak a speciális veszélyes áruk kezelésére alkalmas raktárak, logisztikai központok.

Alfréd Talke a BASF logiszikára 2005. augusztusi átadással indít egy 21.000 m

2– es

raktárbázist Schwarzheide - ban, melyből 10.000 m2

gyúlékony folyadékok tárolására is

alkalmas hőmérsékletszabályozott rész. A beruházás 5 mill. EUR, az üzlet 25 éves futamidőre

lett tervezve.

A hamburgi Beiersdorf 15.500 palettahelyes magasraktára 6 mill. EUR-ba került.

Különlegessége az un. Oxy Reduckt, mely az automatizált tárlórészben 15% alá csökkenti az

oxigénkoncentrációt.

A BASF 119x45x34 m-es lakkraktára napi 2000 paletta veszélyes árut képes kezelni.

Összkapacitása 30.500 palettahely.

Nyilvánvaló, hogy a „vegyipari outsourcing” a „Just-in-Time” szállítások leginkább a

veszélyes áru raktárakat terhelik. Megfelelő mennyiségű és minőségű veszélyes áru elosztó

központra van szükség szerte Európában és Magyarországon is, hogy a vegyipar elvárásait a

logisztikai szolgáltatás terén teljesíteni lehessen.

Az európai vegyipar Kínára figyel. Kínában nagyon alacsonyak a vegyszerek előállítási

költségei. Ma már minden szinte „Made in China”. „Aki ma Kínába beruház az nyolc év

előnyre tesz szert, aki csak nyolc év múlva fog beruházni az nyolc évvel lemarad”- mondja a

Degussa.

Térség

2000

2008

EU

33.9%

31.8% (-2.1%)

USA + Kanada

21%

18.9% (-2.1%)

Japán

12.5%

10.1% (-2.4%)

Kína

15.3%

20.4% (+5.1%)

Egyéb

17.3%

19.1% (+1.8%)

A világ vegyiparának alakulása 2008-ra a finomvegyszerek és speciális kemikálik terén

Ha valaki 10.000 Tonna kapacitású vegyszer gyártó üzemet kíván építeni Európában az 20

mill. EUR inveszticót igényel. Kínában ugyanez 5 mill. EUR-ba kerül. Bár Kínában 105 fő

élő munkaerővel üzemel a gyár, addig Európában 35 fő a létszám, de még így is az Európai

összköltségnek csak az 55%- át éri el.

Azt lehet mondani, hogy finomvegyszerek terén, Kínában 23-64% közötti az összköltség az

Európaihoz viszonyítva.

Mindezek meghatározzák a vegyipari kereskedelem irányát, növelik a távol kelet szerepét, és

ez kihat a veszélyes áru logisztikára is. Nemcsak veszélyes áru logisztikai raktárakra, hanem

átrakó - és kombi terminálokra is szükség van ahhoz, hogy a vegyipari igények megfelelő

módon kezelhetők legyenek.

Az útirányokra és a kombi forgalomra kihat a német útadó bevezetése is. Frankfurt és

Hamburg közel azonos távolságra van egymástól, mint Frankfurt és Rotterdam ugyanakkor az

útadóban jelentős különbségek mutatkoznak. Vasúton még kedvezőbb a Benelux – kikötőket

használni az olcsóbb szállítás miatt mint a német kikötőket..

Példa egy veszélyes áru konténer szállításra

Közlekedéshordozó

Kombinált forgalomban

Közúton

honnan

Hamburgi kikötő

át

Nürnberg

-

hová

Bamberg

Adóköteles út

105 km

536 km

Maut

15,75 EUR

80,39 EUR

Kombi

20,64EUR(50TEU/vonat)

-

Úthasználati Költség

36.39 EUR

80,39 EUR

A vegyipari termékek-félkész termékek „visszaszállítása” Európába – a távol keleti

kereskedelem - bonyolulttá teszi a veszélyes árukkal kapcsolatos logisztikai feladatokat. Az

európai veszélyes áru szállítási előírások, elsősorban az ADR és a RID alkalmazása a tengeri

előírásokkal, az IMDG - kódexel összefüggésben számtalan szakmai problémát vet fel.

Például az UN0336 1.4G osztályozású veszélyes áru mely papírdobozokba lett csomagolva az

ADR szerint együtt szállítható az UN3051 4.2(4.3) osztályozású veszélyes áruval, mely

kisebb méretű tankkonténerben van. Azaz egy konténerben el lehet helyezni a kétféle

veszélyes árut. De ez az IMDG – kódex szerint nem lehetséges, tilos.

A SEVESO II – 96/82/EK Direktíva- irányelv módosítása is kihat a veszélyes áru logisztikai

raktárakra és átrakó terminálokra.

A módosítások érintik az alsó és felső küszöbértékek mennyiségi határait is. A mennyiségek –

jelentős mértékben - csökkennek.

Magyarországon jelenleg 107 veszélyes üzemet tartanak nyilván, melyből 62 alsó

küszöbértékű és 44 felső küszöbértékű veszélyes üzem. Budapesten 12 alsó küszöbértékű

üzemet és 4 felső küszöbértékű üzemet tartanak nyílván. Ezek között logisztikai szolgáltatók

és raktározással foglalkozó cégek nincsenek. A küszöbértékek csökkenése azzal jár, hogy a

SEVESO II köteles üzemek száma nőni fog.

A vegyipari cégek a SEVESO II szerinti küszöbmennyiségeken belül próbálnak készletezni,

ami egy intenzív logisztikai hátteret igényel, hogy a kritikus vegyszerekből éppen csak annyi

legyen az üzemben, amennyi a gyártáshoz szükséges. A mennyiségi határok csökkentésével

ez a probléma csak fokozódik majd.

Ugyanakkor a budapesti és jelentősebb vidéki veszélyes üzemek is „beszorultak” a városba.

Nincs igazán lehetőség így a terjeszkedésre városon belül.

A legkritikusabb terület – főleg a növényvédő szer üzletágak - az ADR UN3077 és UN3082

környezetre veszélyes anyagok köre. Ezek a veszélyes anyagok és készítményekre vonatkozó

szabályozás szerint gyakran tartoznak az R50, R50/53, R51/53 kockázati (Risk)

mondatokhoz.

SEVESO II mennyiségi határok változásai 2005.07.01-től:

Alsó küszöbérték

Felső küszöbérték

R mondat

2005.06.30-ig

2005.07.01-től

2005.06.30-ig

2005.07.01-től

50,50/53

>200T

>100T

>500T

>200T

51/53

>500T

>200T

>2.000T

>500T

A vegyipar elvárásainak megfelelő gyakorlatban is jól működő veszélyes áru logisztikai

raktárak tervezése és üzemeltetése ma a VCI koncepció alapján történik.

VCI Raktárspecifikus osztályozási rendszere veszélyes áru logisztikai raktárakban:

1 Raktárosztály: Robbanó anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik. Az OBM –

Országos Bányaműszaki Felügyelet az illetékes hatóság a robbanóanyagokkal kapcsolatos

osztályozásban és követelményrendszerben.

2A Raktárosztály: Sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok

Az ADR osztályozáshoz képest egyes anyagok raktárspecifikus hozzárendelése eltérő.

Például: Hidrogén cianid, Hidrogén fluorid.

2.B Raktárosztály: Aeroszolok

Az Aeroszolok a 94/1/EK direktíva szerint meghatározott veszélyes áruk. Az ADR 2 osztálya

szerinti UN1950 azonosító szám szerinti veszélyes árukat raktárspecifikusan külön kell

kezeleni.

3.A Raktárosztály: Gyúlékony folyadékok

Az ADR osztályozáshoz képest eltérő raktárspecifikus szempontok is érvényesülnek.

Például: vízzel való oldhatóság kérdése. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat(OTSZ) és a

kapcsolódó tűzvédelmi előírások meghatározó jelentőséggel bírnak.

Az ADR szerinti viszkózus anyagok(egyes festékek és paszták), melyek lobbanáspontja és

oldószer szétválási próbája alapján már nem tartoznak a 3.A osztályba azokat a 10 osztályhoz

kell rendelni.

Az osztályozásnál a kémiai biztonság előírásait is figyelembe kell venni.

3.B Raktárosztály: Éghető folyadékok

Az ADR osztályozáshoz képest eltérő raktárspecifikus szempontok is érvényesülnek.

Például: vízzel való oldhatóság kérdése. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat(OTSZ) és a

kapcsolódó tűzvédelmi előírások meghatározó jelentőséggel bírnak.

A 10 osztályba tartoznak az 55 oC-nál magasabb lobbanáspontú folyadékok, melyek vízzel

keverednek. Az ADR 3(III) anyagai között ilyen anyagokkal találkozni lehet.

Az osztályozásnál a kémiai biztonság előírásait is figyelembe kell venni.

4.1A Raktárosztály: Gyúlékony szilárd anyagok

Az osztályozás egy része az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.

Az önreatív és érzéketlenített robbanóanyagok tartoznak ebbe a csoportba illetve a

robbanóanyagokra vonatkozó előírások szerint az I-III robbanóanyag raktárcsoport anyagai.

4.1B Raktárosztály: Gyúlékony szilárd anyagok

Az osztályozás egy része az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.

Figyelembe kell venni továbbá a 92/69/EK direktívát és az égésszám meghatározására

vonatkozó módszereket. (Égésszám: 6).

Az osztályozásnál a kémiai biztonság előírásait is figyelembe kell venni.

4.2 Raktárosztály: Öngyúlladásra hajlamos anyagok

Az osztályozás részben az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.

Vizsgálatok a 92/69/EK direktíva A13 előírásai szerint.

4.3 Raktárosztály: Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján vagy a kémiai biztonságra

vonatkozó előírások szerint történik.

5.1A Raktárosztály: Gyújtó hatású anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján vagy a kémiai biztonságra

vonatkozó előírások szerint történik.

Az UN szám szerinti az erősen gyújtó hatású anyagok raktárosztálya. Például: UN1445

Bárium klorát.

5.1B Raktárosztály: Gyújtó hatású anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján vagy a kémiai biztonságra

vonatkozó előírások szerint történik.

Az UN szám szerinti a gyújtó hatású anyagok raktárosztálya. Például: UN1446 Bárium nitrát

vagy UN1466 Vas nitrát.

5.1C Raktárosztály: Gyújtó hatású anyagok

Az ammónium- nitrát tartalmú műtrágyák. Csoportosításuk bonyolult A-E –ig. meghatározó

az ammónium – nitrát tartalom és az egyéb összetevők aránya.

5.2 Raktárosztály: Szerves Peroxidok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.

6.1A Raktárosztály: Éghető mérgező anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és / vagy a kémiai

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.

Nagyon mérgező és mérgező anyagok melyek vízzel keverednek és lobbanáspontja 55

o

C-nál

magasabb, vagy vízzel nem keverhető anyagok, melyek lobbanáspontja 100

o

C-nál magasabb.

Szilárd anyagoknál az égésszám:2,3,4,5.

6.1B Raktárosztály: Nem éghető mérgező anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és / vagy a kémiai

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.

Szilárd anyagok égésszáma: 1.

6.2 Raktárosztály: Fertőző anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.

7 Raktárosztály: Radioaktív anyagok

Az OAH – Országos Atomenergia Hivatal az illetékes hatóság.

8A Raktárosztály: Éghető maró anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és / vagy a kémiai

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.

Maró anyagok melyek vízzel keverednek és lobbanáspontja 55

o

C-nál magasabb, vagy vízzel

nem keverhető anyagok, melyek lobbanáspontja 100

o

C-nál magasabb.

Szilárd anyagoknál az égésszám:2,3,4,5.

Az ADR 3 osztályában illetve a 3A és 3B raktárosztályban is vannak maró anyagok.

8.B raktárosztály. Nem éghető maró anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és / vagy a kémiai

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.

Szilárd anyagok égésszáma: 1.

9 Raktárosztály: -

10 Raktárosztály: Éghető folyadékok kivéve 3A és 3B-t

Az osztályozás részben az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és a kémiai

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.

Vízzel keverednek és lobbanáspontja 55

o

C-nál magasabb, vagy vízzel nem keverhető

anyagok, melyek lobbanáspontja 100

o

C-nál magasabb.

Lobbanáspontmeghatározás 92/62/EK Diretíva A9 módszere alapján.

11 Raktárosztály: Éghető szilárd anyagok

Az osztályozás részben az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és a kémiai

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.

Kevésbé mérgező szilárd anyagok(pl.ADR 6.1(III) és UN3077 ide tartozhat. A nem veszélyes

áruk is ide sorolandók. Például papírgöngyöleg vagy faraklapok.

12 Raktárosztály: Nem éghető folyadékok

Kevésbé mérgező szilárd anyagok(pl.ADR 6.1(III) és UN3082 ide tartozhat. A nem veszélyes

áruk is ide sorolandók.

13 Raktárosztály: Nem éghető szilárd anyag

Kevésbé mérgező szilárd anyagok (pl. ADR 6.1(III) és UN3077 ide tartozhat. A nem

veszélyes áruk is ide sorolandók. Például üres fémhordók

Halmazállapot megjelölése:

Azoknál a raktárosztályoknál, melyeknél a halmazállapot (szilárd vagy folyékony) az

elnevezésből nem egyértelműen meghatározott, az osztály után szilárd anyag esetén „S” betűt

folyadék esetén pedig „L” betűt kell írni. Például 6.1A(S) vagy 6.1A(L).

Együttraktározási tilalom előírásai:

Az együtt tárolási lehetőségek a raktárosztály alapján vannak szabályozva. A rendszer

bonyolult, a szabályozás több szintű.

A. Elkülönítési előírások (szeparálási kötelezettség):

Ebben az esetben külön raktárban vagy külön raktárszakaszokban kell tárolni a különböző

anyagokat. A külön raktárszakaszt legalább F90 tűzállóságú fallal kell leválasztani. Ezzel

gyakorlatilag külön tűzszakaszokban tárolhatók csak az elkülönítésre kötelezett anyagok.

B. Elválasztási előírások (elválasztási kötelezettség):

Ebben az esetben ugyanabban a raktárban vagy raktárszakaszban tárolhatók a különböző

anyagok, de megfelelő távolságot vagy fizikai gátat ( pl. fallal elválasztás, LGK12 vagy

LGK13 raktárosztályú áru közbenső betárolása) kell képezni az elválasztásra kötelezett áruk

között.

C. Csoport és anyagspecifikus követelmények:

Egyrészt az együttraktározási táblázat hivatkozásai szerint különleges szempontokat (1-18)

kell figyelembe venni.

Másrészt a Biztonsági adatlap szerinti anyagspecifikus követelményeket és biztonsági

előírásokat is figyelembe kell venni.

A tárolt mennyiség függvényében lehetőség van bizonyos engedményekre, az

együttraktározási tilalomra vonatkozó előírásokban.

Kármentő alkalmazása az árufogadás és raktározás során és padozat :

Nagyon lényeges, hogy szállítási, azaz UN típusjóváhagyott csomagolásokban vagy nem

szállítási csomagolásokban, történik a tárolás. Például 24%-os Etanol oldat 1000L

mennyiségben egy UN típusjóváhagyott IBC – ben nincs különleges követelmény. De abban

az esetben, ha nem UN típusjóváhagyott csomagolásban, van az etanol oldat, akkor a

padozatra és kármentőre vonatkozó követelmények már megjelennek.

A 24%-os etanol oldatról azt kell tudni, hogy nem veszélyes áru. Mégis, ha a veszélyes áru

előírásoknak megfelelő szállítási csomagolásokban tárolják, akkor egyszerűbb a szállítási

láncba bekapcsolni.

Ha egy IBC tartálytestét a kezelés során egy targonca villával véletlenül kiszúrják akkor a

teljes tartalom egy része kifolyhat. Kármentő tartály szükséges, feltéve, ha a kezelőszemélyzet felkészült a tömítetlenség megszüntetésére.

Írta:Sárosi György Veszélyesáru Szakértő

Szerkesztette: Lajkó Gábor

Nincsenek megjegyzések: